színes ceruzákról általában

A színes ceruzákról általában

Egy kis történelem

A színes ceruzák viszonylag friss médiumnak számítanak a művészetben. Már a 19. század elején elkészültek az első darabok, de csak egy évszázaddal később kezdett el növekedni népszerűségük a művészek között.

A 20. század elején kezdték el tovább fejleszteni a színes ceruzák töltetét. Kezdetben pigmentek vagy festékek és egy kötőanyag kombinációjából álltak. 1761-ben egy kis gyár Németországban elkezdte készíteni a Kasper Faber ceruzáit – mint tudjuk, mára ez a cég a világ egyik legnépszerűbbjévé vált Faber-Castell néven. 1832-ben alapították a brit Derwent céget, majd 1834-ben a Staedtler is piacra dobta első színes ceruzáit. A manapság egyik top márkának számító Caran d’Ache 1924-ben kezdte meg működését Svájcban. A világ egyik legnépszerűbb színes ceruzája napjainkban az amerikai Prismacolor, amely 1938 óta készíti ceruzáit.

Fajták

Négy fő típust különböztetünk meg:

  • viasz (wax) alapú,
  • olaj alapú,
  • víz oldható alapú,
  • agyag alapú színesceruzák.

Sok pro és kontra érv van mindegyik típus esetében, ugyanakkor mindegyiket másképp lehet használni, különböző technikákhoz.

A viasz alapú ceruzák a legelterjedtebbek, általában ezeket lehet a boltokban megvásárolni, elég széles minőségi skálán, mivel megfizethetőbbek, mint az olaj alapúak. Több réteg felvitele esetén a nagyon puha ceruzáknál hajlamos lehet a viasz „kirakodni”, ezt a viasz kivirágzásának szokták hívni.

Néhány példa viasz alapú ceruzára:

Az olaj alapú ceruzák általában drágábbak. Kiválóak a művészi, részletgazdag alkotásokhoz. Hajlamosak a maszatolódásra, illetve némelyikük nem olyan puha, mint a viasz alapúak. Víz- és törésállóak, és nem szükséges fixálni őket.

Professzionális olaj alapú ceruzák:

Az agyag alapú ceruzák nagyon szárazak és keményebbek tudnak lenni, viszont ezáltal a részletek kidolgozásához ideálisak.

A vízoldható ceruzákat akár szárazon akár nedvesen használhatjuk, nagyon gazdag színeket érhetünk el velük, viszont mindenképp ehhez a technikához alkalmas papírt érdemes választanunk.

Néhány trükk a színes ceruzák használatához

A színes ceruzák használatánál a legfontosabb (viasz és olaj alapúak esetében), hogy türelmesen, rétegről rétegre érjük el a kívánt színt. Egy kis gyakorlással az árnyalatok elképesztően széles spektruma érhető el. Például, ha tudjuk, hogy egy sötétebb vagy egy világosabb árnyalatára van szükségünk annak a színnek, amilyen színű ceruza a rendelkezésünkre áll, akkor egy fekete, szürke, fehér, vagy egy kiegészítő szín alapot vigyünk fel elsőként, mielőtt a fő színünket felvinnénk. Nagyobb nyomással sötétebb, kisebb nyomással világosabb színeket kaphatunk. Természetesen felvihetünk különböző színeket a fő színünk fölé is, de nem szabad elfelejteni, hogy általában a legfelső réteg a leghangsúlyosabb, ezért óvatosan kell bánni a sötét színekkel.

A színes ceruzákat nyugodtan kombinálhatjuk más rajzoláshoz használt médiumokkal. Ha viszont önmagukban használjuk őket, két fő technikát érdemes ismernünk:

  • Rétegezést (layering) általában a színesceruzás rajzok kezdeti szakaszában használják, de akár a rajzolás teljes hosszában is alkalmazhatjuk. A rétegezés során a tónusok fokozatosan épülnek fel, néhány réteg alapszín egymásra vitelével. A réteges rajzolási technika könnyen felsértheti a lapot és a végeredmény szemcsés és “bolyhos” lehet, ezért a rétegezést érdemes nagyon finom kézzel, nem túl nagy nyomással vézegni.
  • Polírozás, fényesítés (burnishing, nem nagyon van rá megfelelő magyar szó) egy összemosási technika, amely során egy színtelen blender ceruzát vagy egy világos színű ceruzát használunk erőteljesen egy már rétegezett rajzon. Ez a technika összemossa a színeket és egy fényes felszínt hoz létre. Ezután már nem nagyon van lehetőségünk újabb rétegeket felvinni a rajzunkra.

A színes ceruzás rajzolás elsőre nehéznek tűnhet annak, aki előtte csak grafitceruzákkal alkotott, de a megfelelő, minőségi eszközökkel, és egy kis gyakorlással nagyon látványos rajzokat készíthetünk.

2 thoughts on “A színes ceruzákról általában

  1. Nekem van Caran d’ Ache Pablo és Luminance színesem is. A Pablo-t azért hagytam el, mert annyira viaszos, hogy a második-harmadik réteget már kínszenvedés volt felrakni. Egyszerűen a viasz miatt elcsúszik a cerka az előző rétegen. Persze lehet vele finoman is színezni, de akkor meg nem tudja megmutatni magát a szín mélysége.
    Ezzel ellentétben a Luminance úgy viselkedik, mint a Faber Castell. Ezt igazolhatja az is, hogy a Luminance a Pablo utódja, tehát fejlettebb. Szépen, porhanyósan fed, nem ragad, nem viaszosodik, mint a Pablo. Pablot kezdőknek, Luminance-t haladóknak és profiknak!

    1. A Pablo olaj alapú és nem viasz. Ki kellene javítani a hozzászólásodban mert így kissé zavaros. 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük