Azt gondolnád, hogy minden papír egyforma és mindegy, mit használsz a rajzaidhoz? Ez nem egészen így van. Különböző típusú rajzlapokat gyártanak a különböző típusú rajz eszközökhöz. Ebben a cikkben segítünk neked, hogy könnyedén eligazodj a papírrengeteg sűrűjében és tudd, hogy mire kell figyelned a megfelelő lap kiválasztásához.

A papír mérete

Ma a nemzetközi szabvány szerinti papírméreteket használják minden országban, kivéve az Egyesült Államokat és némely más amerikai országot. Itthon a legelterjedtebb az A-s sorozat, aminek a méreteit a lenti ábrán láthatjátok. Ezen kívül létezik még a B és a C sorozat.

• A sorozat: Az A0-s papírív mérete 841×1189 mm. Területe 1 m². A közhasználatban elterjedt A4-es méretet az A0-s méret négyszeri felezésével kapjuk.
• B sorozat: A kiindulási méret (B0) 1000×1414 mm. A hosszabbik oldalt általában lekerekítik 1400 mm-re. Régebben ezt BB-ként jelölték. Ma már a köznapi szóhasználatban a kerekített méretet hívjuk „B”-nek.
• C sorozat: A ritkábban használt „C” méretsorozat nagyjából középarányosa az előbbi kettőnek, kiindulási mérete 917×1297 mm. Általában borítékok méretezésére használják.

Általában mindenki A4-es méretre kezd el rajzolni, de ha igazán részletgazdag rajzot szeretnél készíteni, érdemes kipróbálnod a nagyobb rajzlapokat is.

A papír súlya

A papír súlya az egyik legfontosabb dolog, amire figyelnünk kell. A papír vastagságát 1 négyzetméterének grammsúlya határozza meg.  A hagyományos nyomtatópapír 80 g/m² súlyú. Ehhez képest a rajzoláshoz érdemes nehezebb súlyú papírt választani. Egy 180-220 g/m² körüli súlyú lap esetében kisebb az esély rá, hogy kiszakadjon, radírozásnál összegyűrődjön, stb.

Általános félreértés, hogy a nehéz papír a jobb papír. De az mindenképp igaz, hogy a papír nehézsége jó indikátora a minőségnek. Ezért a papír nehézségén túl arra is oda kell figyelnünk, hogy milyen médiummal fogunk rá dolgozni.

• Vázlatokhoz: a vékonyabb, könnyebb papírok is megfelelnek (kb. 80 g/m²). Ezek a komolyabb kidolgozást igénylő rajzoknál már nem elegendőek, mivel könnyen sérülnek, elszíneződnek és károsodnak.
• Akvarell papír: Ezek a legnehezebb lapok, mivel bírniuk kell a víz használatát is. A súlyuk általában 200-300 g/m² közötti. A simább, melegen sajtolt akvarell papírok rajzoláshoz is ideálisak lehetnek.
• Grafit vagy szén rajzokhoz való papírok: nincs szükség akkora tartósságra, mint amilyen az akvarell papír esetében, de nehezebb lapnak kell lennie, mint amit a vázlatokhoz használtunk.  Általában 180-220 g/m² súlyúak. De a választott lapod súlyának függenie kell a rajzolási stílusodtól is.
• Színes ceruzákhoz: A színes ceruzák jól működnek sok felszínű papíron, így például grafithoz, pasztellhez, vagy akvarellhez használt papírokon. Érdemes nehezebb lapot választanod, aminek fogai képesek minél több pigmentet felvenni és jól bírják a rétegezést, burnishinget.

A papír összetétele

A papír alapvető alapanyaga a cellulóz. Általában fa vagy gyapot cellulózt használnak a készítéshez. A fő különbség a kettő között, hogy a fa cellulóz tartalmaz egy úgynevezett lignin nevű polimert. A lignin fényre aktív anyag, ami azt jelenti, hogy a fénnyel reakcióba lép és ezáltal megindul a papírban a savas bomlás, így idővel elszíneződik és tönkremegy. Ha a lignint eltávolítják a fa cellulózból, akkor egy nagyon tartós papírt kapnak.

Honnan tudhatod, hogy a papír tartalmaz-e lignint?

Keress savmentes rajzlapot, vagy olyat, ami magas alfa cellulóz tartalmú, mert ez azt jelenti, hogy a lignint eltávolították belőle.

Érdemes megjegyezni, hogy a pH semlegesség nem ugyanaz, mint a savmentesség. A semleges pH azt jelenti, hogy a papír pH-ja a készítés során semleges volt, de a papír maga még mindig tartalmaz olyan összetevőket, amik az idők során savassá válhatnak. Ezzel szemben a savmentes papír az jelenti, hogy a gyártás semelyik szakaszában nem találkozott a papír savval.

A cellulóz másik fajtája a gyapot cellulóz. A gyapot cellulóz a maga természetességében lignin mentes és pH semleges és egyúttal a pamut rostoknak köszönhetően 10-szer olyan erős, mint a fa cellulóz. Jó nedvszívó képességű, így ideális a vizes technikákhoz is.

A rajzpapír textúrája

A következő lépés, hogy ki kell választanod, milyen legyen a papír felszíne. A különböző lapok az extra simától egészen a nagyon durváig terjednek. Itt az egyéni ízlés az, ami meghatározó. Muszáj próbálgatni és a neked legmegfelelőbbet kiválasztani. A papírok textúráját tekintve két fő típust különböztetünk meg:

• Melegen sajtolt papírok: melegen préselt, nagy nyomás alatt készített lapok. Ezek felszíne sokkal simább, így kevesebb a textúrájuk.
• Hidegen sajtolt papírok: alacsony nyomáson préselik és nem használnak hőt. Ezáltal egy sokkal durvább, sokkal textúráltabb felszínt kapnak.

Minél textúráltabb egy lap, annál több foga van. Miért is fontosak a lap fogai? Korábban írtam erről a színes ceruzás rajzolásnál, itt. Tudjuk, hogy ezek a fogak veszik fel a grafitot és a színes ceruzáknál a pigmenteket. Ha elroncsoltuk őket, a lapunk már nem képes több színt felvenni.

A lap két oldala

Érdekesség, hogy a lapunk két oldala eltérő tulajdonságokkal rendelkezik. A lapunk felső része van fejjel felfelé a gyártás során, így az több figyelmet kap. Ez az a fele a lapnak, amin a minőségi termékeknél a gyártó vízjelét is találod. Ezen az oldalon a papír szemcséi kevésbé láthatóak s ez a felület a simább. A lap másik fele, az alja a gyártás során lefelé néz, ez a kevésbé sima oldal. Az olyan típusú papírok, amelyeknek mindkét oldaluk ugyanolyan textúrájú, általában két papír összeragasztásával készülnek.

Az, hogy a lap melyik oldalára rajzolsz, csak rajtad múlik, de igazíthatod az éppen aktuális rajz igényeihez is az oldalválasztásod.

A legismertebb és talán a legjobb rajzpapír-márkák a Strathmore, Stonehenge, Fabriano, Canson.

Összefoglalva, válassz megfelelő méretű lapot, lehetőleg savmentes, gyapotból készültet. A használt rajzeszközödtől és a rajzolási stílusodtól függően válaszd ki a megfelelő súlyú és textúrájú papírt, és indulhat a munka!