Elérkeztünk a különböző textúrák és anyagok színezési technikáit bemutató cikksorozat második részéhez. (Az első részt itt találod, ha lemaradtál róla.)
Anyagok színezésének alapelvei
Fontos szempont, és eddig nem került szóba, hogy mik is azok a textúrák és milyen törvényszerűségek szerint tudjuk őket a papíron illusztrálni. Úgyhogy kezdjük is egy kis elmélettel, ami segítségünkre lesz bármilyen textúra kivitelezésénél!
Amikor megérintünk egy tárgyat, anyagot, érezhetjük azt simának, selymesnek, puhának, bársonyosnak vagy éppen durvának, szemcsésnek, érdesnek, recésnek, keménynek. A felület típusa (puha vagy kemény) és a textúra milyensége (sima vagy érdes) fogja számunkra meghatározni a felszínről visszaverődő fény mennyiségét.
Egy kemény, sima felület esetén, (mint pl. a márvány, alumínium, ezüst és különböző fémek) a felület nagy mértékben tükröződik. Ez azt jelenti, hogy a fény nagyobb felületen érintkezik a felülettel és onnan nagy mennyiségben vissza is verődik. Ezzel erősebb és élesebb kontrasztokat hoz létre a színek világossági és sötétségi foka/árnyalata ( = értéke) között.
A puha, sima felületek, (mint pl. a ruhaanyagok, virágszirmok) viszont elnyelik a fényt és egy finom, egyenletes átmenetet hoznak létre a csúcsfény és az árnyékok között. Színesceruzás színezés esetén ilyen felületek színezésekor a csúcsfény inkább a felület színének egy halvány árnyalata, de nem fehér.
A kemény és érdes felületek esetén, (pl. tégla, agyag, szálkás fa, homok) a fény nehezebben éri el a felszín teljes egészét a különböző egyenetlenségek miatt. Így a visszavert fény kevesebb lesz és minimálisabb eltéréseket fog eredményezni a színárnyalatok, értékek között. Minél mélyebbek az egyenetlenségek és minél több a szemcsés és repedéses rész a felületen, annál durvább a textúra. Emiatt a sötét árnyékos részek fognak elsősorban dominálni, melyek minden egyes rés, hasadék és homokszem mögött megjelennek.
Ezeknek a törvényszerűségeknek a figyelembe vételével, nézzük, hogyan is tudnánk megalkotni az alábbi textúrákat.
Amiről szó lesz:
- Alumínium textúrája
- Textília, drapéria színezése
- Márvány mintázata és színvilága
- Tégla és omladozó vakolat kialakítása
A színezéshez használt eszközök:
- Faber-Castell Polychromos színesceruzák egyes színei
- Derwent fénykiemelő (burnisher) ceruza
- Tombow Mono Zero precíziós radír
- Tombow Mono Graph 0,5mm-es mechanikus ceruza
Alumínium színezése
Az ezüstös színű szálcsiszolt alumínium felület kialakításánál fontos, hogy azonos irányú vonalritmusokkal érjük el a kívánt árnyalatot. Ez azt jelenti, hogy a színesceruzát mindig azonos irányba mozgassuk és ne keresztezett irányba. Ne alakítsunk ki porózus (homogén) tónust az alumínium felületeként.
1. lépés: Színtelen ceruzával rajzoljuk be a fény esését a textúrára szálanként. (pl. Derwent burnisher) Hogy látható legyen ez a lépés megmutatom, hogy kell kinéznie, ha feketével és nem színtelen ceruzával készül a fény.
2. lépés: Hegyes fekete ceruzával rajzoljuk meg és a ceruza nyomáskülönbségével alakítsuk ki a legárnyékosabb részeket. (FC Polychromos 199) A ceruzát továbbra is egyenletes irányba alkalmazzuk.
3. lépés: Egy sötétszürke árnyalatú ceruzát fogjuk fektetett tartással és ismételjük meg az előző folyamatot. Ezzel tompítjuk a fekete szín intenzitását. Figyeljünk arra, hogy a „fényes rész” továbbra is fehér maradjon. (FC Polychromos 233)
4. lépés: Óvatosan mossuk össze/satírozzuk át (továbbra is azonos irányba és ne keresztezve) világos szürke árnyalattal a vonalakat. Az erősebb és élesebb kontraszt elérése érdekében a fehér rész még mindig maradjon fehér. (FC Polychromos 230)
5. lépés: Néhány csíkot húzhatunk világoskék színnel az élethűbb hatás érdekében. (FC Polychromos 146) Ezt követően pedig mossuk össze az egész felületet fehér ceruzával, beleértve a fényes, fehér részeket is. (Fc Polychromos 101)
6. lépés: Utolsó mozdulatként, hogy a szálcsiszolt alumínium tényleg szálcsiszolt hatást keltsen, egy rotring ceruzával vagy tűhegyes grafit ceruzával rajzoljuk bele a szálakat. Bátran menjünk át a fényes részeken is. (pl. Tombow Mono Graph 0,5mm-es mechanikus ceruza)
Textília, drapéria színezése
A művészek kedvelt textúrái a különböző szövetek, melyek egyaránt megjelennek portrékon és csendéleteken. Sokan megrémülnek a különböző textilek színezésétől, rajzolásától, de ha az ember megtanulja ábrázolásának titkát, akkor képes lesz bármilyen formát, dombokat, hajzuhatagot, hullámzó tengert, stb. ábrázolni. Mivel egy hatalmas téma maga a drapériák ábrázolása, így engedjétek meg, hogy csak dióhéjban ismertessem a legfontosabb szabályait.
A textilek megrajzolásához érdemes kezdetben referenciaképet használni, amely egy olyan ruhadarabot ábrázol, amelyen minimálisak a ráncolatok, görbületek, hajtások. Első lépés, hogy megfigyeljük és meghatározzuk a fény érkezésének irányát, megjelenését és hatását a szöveten. Míg az anyag kiemelkedő redői világosak, addig a bemélyedők sötétek. Ezen árnyalatok intenzitását a fény erőssége mellet a textília anyaga, (pl. szatén, selyem, bársony, pamut, len stb.) határozza meg.
Finom színátmenetekkel, homogén felülettel, lágy görbületekkel, néhol apró ráncokkal és gyűrődésekkel tudjuk a néző számára egyértelművé tenni, hogy amit lát, az nem egy összegyűrt papírhalmaz, hanem egy finom, puha textúrájú anyag.
1. lépés: Határozzuk meg a fény érkezésének irányát. A fény minden egyes redő tetején meg fog jelenni, csak legfeljebb más-más intenzitással.
2. lépés: Válaszuk ki a megjeleníteni kívánt szín minimum 3 árnyalatát. A legsötétebb színárnyalattal színezzük ki azokat a részeket, melyek árnyékban vannak. Ezek a részek a redők bemélyedései lesznek és azok a részek, melyekre árnyékot vet a drapéria egy másik redője. (FC Polychromos 225)
3. lépés: A középső színárnyalattal folytassuk az átmenetet a sötét részektől a világosabb fénnyel megvilágított részek irányába. Ezzel kialakítjuk az anyag eredeti színét. (FC Polychromos 127)
4. lépés: A legvilágosabb színárnyalattal fejezzük be az anyag színátmenetének kialakítását. A fénnyel megvilágított részeket is színezzük be halványan. (FC Polychromos 129) Mivel puha és sima felületet színezünk, ezért az anyag a fény nagy részét elnyeli. Ennek okán a „csúcsfény” nem lesz igazán fehér, inkább egy szín halvány árnyalata. Fehér abban az esetben lehetne, ha selyem vagy fényes anyagot erős megvilágításban szeretnénk ábrázolni.
5. lépés: fekete ceruzával mérsékelten, finoman színezzük át a legárnyékosabb részeket (FC Polychromos 199). Minél vastagabb, tömörebb anyagot akarunk árnyalni, annál sötétebbre színezzük az árnyékos részeket. Ha viszont egy áttetsző, laza és könnyű szövésű anyagról van szó, a fekete ceruza helyett használjunk sötétszürke árnyalatot az árnyékos részekhez.
6. lépés: Utolsó mozdulatként krémszínnel vagy a ruha színének halvány változatával színezzük át a világos részeket. Ezzel porózussá / homogénné varázsolhatjuk a felszínt. (FC Polychromos 103)
Márvány mintázata és színvilága
A márvány történetünk egyik legősibb természetes kőzete, mely tömött mészkőből keletkezik.
Színe és szerkezete a különböző szennyeződések és esetlegesen hozzá kevert ásványok szerint változhat: sárga, zöld, fehér, fekete, kék, vörös.
Mintázatát tekintve lehet egyöntetű vagy foltos, pöttyös, fátyolos, erezetes. Ezek a minték lehetnek a különböző kövületek héjai, kalcittal kitöltött repedések, ősmaradványok stb., melyek látványos mintázatokat eredményeznek. Az anyag csiszolását követően ezek a mintázatok még jobban érvényesülnek.
Lássuk, hogyan tudjuk ábrázolni a különböző színű és mintázatú márványlapot!
1. lépés: Középszürke színesceruzánk hegyéből egy kés vagy szike segítségével faragjunk le kevés színport a papírra. Majd ujjunkkal bátran kenjük szét úgy, hogy minél foltosabb legyen. (FC Polycromos 273)
2. lépés: Ismételjük meg a folyamatot fekete ceruzával, de most sávokat alakítsunk ki az ujjunk segítségével a képen látható minta szerint. (FC Polycromos 199)
3. lépés: Ceruzaradír segítségével alakítsunk ki világos erezeteket/mintákat a márvány felszínén. Kövessük a kialakított sötét sáv vonalát! (pl. Tombow Mono Zero precíziós radír)
4. lépés: Sötétszürke tompa ceruzával rajzoljunk a márványba sötét erezeteket/mintákat. Továbbra is kövessük a sötét sáv vonalát! (FC Polycromos 275)
5. lépés: A világos részeket mossuk össze fehér ceruzával (FC Polycromos 101), a sötét részeket pedig világosszürke árnyalattal, hogy sima és egybefüggő felületet kapjunk. (FC Polycromos 270)
6. lépés: Fekete tűhegyes ceruzával rajzoljunk vékony hajszálereket különböző irányba, hogy még díszesebb márványlapot kapjunk. (FC Polycromos 199)
A márvány mintázata a képzeletünkre van bízva, kísérletezzünk bátran különböző eszközökkel. Lásd további példák.
Tégla és omladozó vakolat kialakítása
A tégla az egyik legnépszerűbb agyagból előállított építőanyagunk és nagyon kedvelt minta, ha egy kép hátterének kialakításárol van szó.
Előállítás szempontjából lehet szó égetett vagy napon szárított (vályog) tégláról, színük pedig a sárgától az élénk vörös színárnyalatig bármilyen lehet.
Színezzünk ódon, rusztikus téglafalat, omladozó vakolattal.
1. lépés: Hogy könnyen tudjuk a késöbbiekben a téglafal térhatását érzékeltetni, ezért első lépésként színtelen, hegyes ceruzával rajzoljuk át a téglák körvonalát. (pl. Derwent Burnisher)
2. lépés: Számunkra tetszőleges két téglaszínű ceruzával satírozzuk át a felületet annyira, hogy a fehér előrajzolt vonalak előtűnjenek. (például FC Polychromos 183, 187)
3. lépés: Különböző téglaszínekkel árnyaljuk egyenként a téglatömböket. Így egy izgalmas, játékos, színes felületet fogunk kapni. Figyeljünk a fény érkezésének irányára és annak megfelelően készítsük el a színátmeneteket. (FC Polychromos 186, 188, 190, 283, 180)
4. lépés: Fekete ceruzával árnyékoljuk a téglatömböket külön-külön. Ne felejtsük el, a tégla és omladozó vakolat közti sötét réseket is árnyákolni. (FC Polychromos 199)
5. lépés: Az ódon hatás elérése érdekében fekete hegyes ceruzával rajzoljunk a tömbökre és a vakolatra repedéseket, sérüléseket, töréseket. Egy kevés zöld színt is belekeverhetünk a téglák színébe, ha víz áztatta peneszes, mohás falat szeretnénk elérni. (FC Polychromos 199)
6. lépés: Utolsó lépésként szürke ceruzával árnyaljuk a fehér vakolat repedései körül a felületet.
Az itt található minták természetesen egy alapot nyújtanak, bátran kísérletezzetek a különböző textúrák kialakításával, használjátok hozzá kedvenc eszközeiteket és válogassatok kedvetekre a színek ezernyi árnyalatából.
Fogadjátok szeretettel az elkészült képet, melyen egyben láthatjátok a különböző textúrájú anyagok színezőként megvalósított változatát is. ?
Könyv: Egusa Kanoko – Menuet de bonheur
Készült Faber-Castell Polychromos színesceruzával